Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnekPDF változat

Változnak a korok és benne az emberek is változnak. A 21. század beköszöntésével az emberiség reményeim szerint elkezdett egy eddiginél modernebb életet. Csak Magyarországon más a helyzet, ahol folyamatosan tart a toporgás, az adott szinten való megrekesztés. A mesterségesen gerjesztett nyomor és a röghöz kötöttséget felváltó „nyomorhoz kötöttség” emberi tudatba való beültetése  újabb embertömegek életét teszi tönkre!

A valós helyzet felismerése, takargatás nélküli nyilvánosságra hozása sokat segíthetne ennek a népnek a helyes értékelésben. Nem teszik meg. E helyett valami tudathasadásos „amnéziás” állapotba kényszerítik bele az embereket, akik megpróbálnak alkalmazkodni az adott helyzethez, még ha nyomor szint is az a nívó, amit nekik ezért cserében nyújtanak. A harc a puszta megélhetésért folyik ma Magyarországon! „Valahol Európában” tovább tart a „Sötét középkor”!

A mindennapok megélhetéséért folyik kemény harc, és nem a tartalékképzésért. Erre az ország jelenlegi adottságai lehetőséget sem teremtenek a bérből és fizetésből élő polgárság zömének!

Ebből egyenesen következik a jövő kép: ismét elmegy egy generáció úgy, hogy közben nem tud majd teljes értékű életet élni, és jön helyette másik, amelynek ismét a munkanélküliséggel, hajléktalansággal, a kilátástalan nyomorral, a kemény telekkel és az éhezéssel kell majd szembe néznie, na meg a reményvesztettséggel!  Az ősi magyar szokásokat követve fogják majd ismét ellehetetleníteni, eladósítani és kifosztani őket! A világ pedig fejlődik tovább, tudomást sem véve rólunk. Át lehet még vészelni talán így 50-100 évet, bízva abban, hogy majd jobb lesz a jövő nemzedéknek, de valójában mért lenne jobb? Csak a lemaradás lesz még magasabb a többi Európai nemzethez képest, mert miközben Magyarországon megállt az idő, ott mégis halad tovább!

Csak a problémák maradnak fenn továbbra is, amelyeket nekünk, az előző generációnak kellett volna megoldanunk. - Nem tettük meg, és ezért majd „roppant hálás lesz” a jövő generáció, hiszen mi már az ő jövőjüket éljük fel, csak nem veszünk róla tudomást!

K.M