Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnekPDF változat

A minap legnagyobb kánikula idején fekete füstfüggöny terjengett valahol a „Senki földjén”, ahogyan egy városatyánk megfogalmazta bölcsen! Olyan volt, mint ha egy gumigyár gyulladt volna ki. Mindenütt égett műanyag szagát lehetett érezni a levegőben. Furcsa dolog volt ez olyan időben, amikor az emberek éppen, hogy menekülni igyekeztek a tűző nap elől. Úgy látszik, egyeseknek ezt is lehet!

Máskor éktelen zenebonával keserítik meg szomszédaik életét olyan emberek, akiknek pedig a közös és felhőtlen együttélés lehetőségét kellene keresniük környezetükkel, és be kellene illeszkedniük az Ercsi közösségbe. Nem teszik! Segélyosztás után sokszor 3 napig is ezt az éktelen zenebonát lehet hallani! Igazán színes ez a népi folklór. Mit szólna hozzá a saját környezetem, ha ezentúl fizetésemet kézhez véve én is minden hónapban 3 napot éktelen „Jódlizással” töltenék el?

Könnyebb a kisebbségi származásunk mögé bújni, és nyalogatni vélt sebeinket az elszenvedett, szerintünk alaptalan sérelmek miatt, miközben a ténylegesen emberibb sorsra érdemes kisebbség majd sokszor miattunk kerül hátrányos helyzetbe, hiszen az emberek - bár helytelenül teszik - de folyton általánosítanak, és ez mindannyiukra kihat! Szegény Sváb nagyapám erre mindig azt mondta: „Fiam, úgy kell élni, hogy csak a munkádból, meg a nevedből ismerhessék fel származásodat”, hiszen te sem vagy más mint a többi ember! Nem is kérdeztem meg azóta sem sehol, ha valamiért nem úgy bántak velem, ahogyan szerettem volna, hogy: „Azért bántok így velem, mert én Sváb vagyok”? Hiszen egy ember pozitív fejlődéséhez nélkülözhetetlen a kritika!

Az Ember először ember, azután Polgár, és csak ezek után Nemzetiségi, vagy kisebbségi!
Emberré Isten és szüleink teremtenek. Polgárrá a városi levegő tesz bennünket, no meg a nevelés!Tetteink beszélnek rólunk és építőleg, vagy rombolóan hatnak szűkebb közösségünkre, nemzetiségi hovatartozásunkra! Így, ha erre a közösségre dicsőséget hozunk, akkor eggyé válunk vele, ha pedig szégyent hozunk a közösség nevére, akkor bűnt követünk el ellene és magunkra maradunk! A közösség tehát nevel!

Véleményem szerint az Ercsi cigány közösség is belső reformok előtt áll. Ezeket a reformokat azonban saját magának kell véghez vinnie. Amit mi tehetünk, az az, hogy ezekhez a reformokhoz segítő kezet nyújtunk, amennyiben igény van rá, hiszen az Ercsi közösségnek, a születendő Ercsi polgárságnak ők is a részei!